A multidrog rezisztencia (MDR) aggasztó probléma az egészségügyben a mikrobiális fertőzések, valamint a rák tekintetében. Mind a bakteriális, mind a rákos sejtek különböző mechanizmusokkal képesek gyógyszerrezisztenssé válni. Az egyik legfontosabb jelenség az MDR efflux pumpák túlzott expressziója, amelyek képesek a káros anyagokat eltávolítani a sejtekből. Ezeknek a membrán transzportereknek a gátlása ígéretes megközelítés lehet az MDR leküzdésére. Az MDR visszafordítása érdekében új szintetikus efflux pumpa inhibítorokat lehetne megtervezni, vagy „régi” gyógyszereket újra felhasználni és adjuvánsként alkalmazni. Először megvizsgáltuk a Gram-negatív E. coli K-12 AG100 törzs stresszválaszát savas pH-n (pH 5) és semleges pH-n (pH 7) a jól ismert fenotiazin típusú efflux pumpa gátló prometazin (PMZ) jelenlétében. A PMZ gátló hatását valós idejű etídium-bromid akkumulációval határoztuk meg, továbbá kvantitatív PCR (qPCR) reakcióval vizsgáltuk az AcrAB-TolC efflux rendszert szabályozó és a pumpát kódoló géneket. Az eredményeink alapján elmondható, hogy a savas pH és a PMZ kezelés szignifikáns stresszreakciót váltott ki a baktériumban. Az efflux pumpa aktivitását szabályozó genetikai rendszer pH-függést mutatott. Második célként szimmetrikus metilketon (Se-K1, -2, -3), metiloxikarbonil (Se-E1, -2, -3) és metilciano (Se- C1, -2, -3) szelenoésztereket vizsgáltunk Salmonella Typhimurium és Staphylococcus aureus törzseken. Meghatároztuk az antibakteriális hatásukat, az efflux pumpa gátló aktivitásukat, az anti-biofilm és a quorum-sensing (QS) gátló hatásukat, valamint a rezisztenciát módosító hatásukat antibiotikumok (tetraciklin és ciprofloxacin) jelenlétében. A szimmetrikus szelenoészterek erős antibakteriális és anti-biofilm aktivitást mutattak, főleg S. aureus törzsekkel szemben. A metiloxikarbonil szelenoészterek (Se-E2, -3) szignifikáns pumpa gátló aktivitást mutattak a pumpa mutáns S. Typhimurium és S. aureus törzsekben, továbbá erős QSgátló hatást figyeltünk meg Se-E1 esetében. Harmadik célunk a fenotiazinok és a rákellenes szelénvegyületek kombinációjának vizsgálata volt MDR rákos sejteken. Rákellenes Sevegyületek (EDA1-11), négy referencia szelénvegyület és három fenotiazin (prometazin, klórpromazin, tioridazin) kombinációját vizsgáltuk MDR egér T-lymphoma sejteken. Két szimmetrikus szelenoészter (EDA2 és EDA5) szinergista kölcsönhatást mutatott mind a három fenotiazinnal. A legerősebb szinergizmust az EDA2 és a tioridazin kombinációja esetén tapasztaltuk. Mindezeket figyelembe véve a fenotiazinok adjuvánsként alkalmazhatók lehetnek a gyógyszer újrapozicionálási megközelítés szerint a rákterápiában. Eredményeink alapján a szelénvegyületek értékes új efflux pumpa gátló vegyületek lehetnek az effluxhoz kapcsolódó MDR leküzdésében mind a baktériumok, mind a rákos sejtek esetén.