Tanulmányunk azt az elméleti fejlődési utat követi nyomon, amely a kockázat és bizonytalanság közgazdaságtani helyzetében végbement Knight (1921) és Keynes (1921) művének megjelenésétől egészen a legutóbbi időkig. A kiindulást a klasszikus közgazdaságtan gondolkodóinak vonatkozó megjegyzései jelentik. Ezt követi a Knight és Keynes nevéhez fűződő fordulat taglalása és a kockázatvállalás elméleti gyökereinek feltárása. A kifejtés egyik lényegi fejezete a szerzők kísérlete az „animal spirits” kockázatviselési szándékként történő újraértelmezésére. Külön fejezet szól a racionális választás és a kockázat kapcsolatáról, egy másik rész pedig a kockázat közgazdaságtani kanonizálásáról. A tanulmány további részei vizsgálják a kockázat és bizonytalanság különbségének relativizálására irányuló szándékokat, a bizonytalanság negligálását a neoklasszikus eszmerendszerben, a kockázat és bizonytalanság egybeolvasztási kísérleteit, valamint a kockázatvállalás és kockázatviselés egységének megbomlását. A szerzők végső soron arra a meggyőződésre jutnak, hogy Knight és Keynes kockázati és bizonytalansági tanai időtállónak bizonyultak.